2012. augusztus 15., szerda

TIME interjú: Robert Pattinson a jövőbeli projektjeiről

A Cosmopolis New York-i premierje után egy nappal a TIME riportere, Jessica Winter leült beszélgetni „a fiatal, jó bőrben lévő, kedves, egészen megnyerő és elektromos cigarettát szívó” Robert Pattinsonnal és David Cronenberggel. Az interjú háromnegyedében a Cosmopolisról beszélgettek (ezt a részt a TIME oldalán elolvashatják az érdeklődők), viszont szóba kerültek a jövőbeli (közös és egyéb) filmek, projektek is, amelyek kapcsán Cronenberg az alábbiakat mondta: „Szeretnék ismét Robbal dolgozni és kiváltképp úgy hiszem, hogy Rob és Viggo Mortensen fantasztikusak lennének együtt. De le kellene ülnöm, és megírnom az én Rob-és-Viggo filmemet. Még nincs meg a következő projektem. Egy ponton úgy tűnt összejön a Gyilkos Ígéretek második része, de végül bizonyos okok miatt széthullott. Bruce Wagner írt egy forgatókönyvet, a címe Maps to the Stars; van benne egy szerep Rob számára, és persze Viggo számára is. Majd meglátjuk, hogy meg tudjuk-e finanszírozni.”
Robert pedig így nyilatkozott e témakörben, „Meg fogom csinálni ezt az Eric Maddox-ról szóló filmet [a Mission: Backlist-et]. Madoxx egyike volt azon személyeknek, akik fontos szerepet játszottak Szaddam Husszein megtalálásában. A JSOC-vel [Különleges Műveletek Egyesített Parancsnokságával] dolgozott együtt, ők maguk találták meg Husszeint, ám ezt nem fedhették fel. A sztori szédületes, abszolút bizarr. Egy nagyon szuper rendező, Jean-Stéphane Savaire fogja a munkálatokat levezényelni. Irakban fogjuk leforgatni jövő nyáron. Januárban pedig egy másik filmnek [a The Rover-nek] látok neki azzal a David Micôddal, aki az Animal Kingdom-ot rendezte – egy futurisztikus western lesz Guy Pearce-szel.”
Winter (kis)asszony az interjú végén rákérdezett Robnál arra is, hogy milyen érzés tudni hogy emberek milliói aggódnak érte és remélik, hogy jól van? Rob azt mondta alapvetően „kedves” és „különös” gesztus/érzés „ugyanakkor a világ egy szerfelett kegyetlen hely, úgyhogy ha bármi ami arra ösztönzi az embereket hogy hirtelen ezt a kedvességet/jóindulatot érezzék, remélhetőleg [azt is maga után vonja, hogy] rátekintenek majd magukra, a saját életükre és rájönnek [megdöbbent, Euréka-pillanatszerű hangon] 'Képes vagyok arra, hogy - hogy empatikus legyek az emberekkel!'” A riporternő pedig erre a kijelentésre így reflektált illetve vonta le mondjuk úgy, hogy a konklúziót, „Egy abszolút ismeretlennel való együttérzés képessége segített abban, hogy empatikus legyek azon emberekkel, akiket valójában ismerek!”

0 megjegyzés: